Fortuna György élménybeszámolója a dakari verseny után:

-Egy 8,5 km hosszú oda-vissza pályán zajlott a verseny, ami nagyrészt sík volt, de a fordító előtt egy kb. 400 méter hosszú domb adta a szintemelkedés nagy részét. Összesen 9 kört kellett megtennünk, így jött össze a 76,5 km-es versenytáv. Összesen 39 induló volt, minden nemzet egy versenyzőt indíthatott. Helyi idő szerint 11-kor volt a rajt. Nagyjából 37 fok volt a levegő hőmérséklete, ami kifejezetten párás is volt, illetve a szinte merőlegesen sütő nap sokat tett rá a valós hőérzetre. Úgy álltam a rajthoz, hogy nincsen semmi veszteni valóm, ezért mindent beleadok és próbálom a lehető legjobb eredményt elérni.
Az első körben nem igazán történt érdemleges támadás, inkább az erőviszonyok felmérése céljából volt egy-két akció a dombon. Mivel nem volt nagy tempó a kevésbé jó versenyzők még ott tudtak maradni a mezőnyben pár bukást okozva. Az egyik a domb lábánál történt pont előttem. Mivel nem volt időm ,se helyem kikerülni a hirtelen előttem elesett mexikói versenyzőt, azt a döntést kellett meghoznom, hogy megpróbálom átugratni őt és a kerekét. Szerencsémre sikerült és nem akadtam bele és estem el. A második kör elején az egyik frissítő pontnál indult el az ausztrál versenyző. Senki nem követte, mert öngyilkos próbálkozásnak tartottuk. Innentől kezdve az esélyesek felváltva támadták egymást, de egyik sem volt hosszú életű akció. Minden támadást kontra követte, vagy pedig nézelődés. Eközben az ausztrál egyre nagyobb előnyre tett szert egyedül. Én inkább a fontos esélyesek támadásait követtem, majd kontráztam meg azokat. Sajnos minden próbálkozásomat követték a nagyobb nemzetek versenyzői. Sajnos egy frissítési hiba miatt 2 körig víz nélkül maradtam, ami ebben a hőségben elég kellemetlenül esett. A dombon minden alkalommal nagyon nagy tempó volt a sok támadás miatt. Az utána következő oldalszeles szakaszon a mezőny megnyúlt és néha meg is szakadt. A hegyen mindig az elsők között mentem fel, emiatt a szeles szakaszon sem maradtam sose hátul. Folyamatos támadások sorozata miatt eléggé elfáradt a mezőny. Az ötödik körben az olasz, francia és spanyol versenyző közösen támadt, én voltam az egyetlen aki még ott tudott lenni a kerekükön. A mezőny, benne a legnagyobb favorit belgával észlelték, hogy három igazan erős nemzet van az elmenésben és össze is dolgoznak, emiatt hátul összálltak és nagy erőfeszítés árán felértek ránk. Mivel a belga ekkor a mezőnyben pihenten érkezett, azonnal nagy sebessegkülönbséggel megkontrázta a korábbi támadást. Még két versenyző, az orosz és a szlovák tudott vele menni.Mivel mi éppen a szökésben fáradtan maradtunk hátra,nem tudtuk lereagálni a támadást, a mezőny többi része pedig nem volt együttműködő, ezért a három versenyző el tudott távolodni. A mezőnyben az erős nemzetek elfáradtak, a többiek pedig nem tudtak volna segíteni a felérésben. Innentől kezdve jó ütemű támadásokkal egyesével szakadtak el versenyzők, akik később egy nagy csoportba álltak össze és üldözték a belga csoportját. Az olasz, spanyol, francia, magyar, kazah versenyzőket azonnal lereagálták, ezért nem tudtunk soha elszakadni. Az utolsó kör végén az ausztrál srácot is megfogták az üldözők, ahonnan később a sprintben a belga tudott győzedelmeskedni az orosz és az ausztrál előtt. Az utolsó körben 3 km-rel a cél előtt egy olasz, francia támadás után megállt a mezőny, ekkor éreztem úgy, hogy egy hátulról indított nagy sebesség különbségű támadást nem fognak tudni már lereagálni. Szépen tudtam távolodni egyedül a mezőnytől, de egy idő után mögöttem összeálltak, hogy utolérjenek. A viszonylag nagy előnyömet fokozatosan faragták le ,míg végül 50 méterrel a cél előtt nagy sebességgel megérkezett rám a mezőny és átment rajtam. Ha nem vadásznak le akkor a 11. helyet tudtam volna elcsípni, így viszont csak 28. lettem.

Őszintén ennél jóval jobb eredményt vártam, de nem adta ki. A lábak megvoltak, de mivel nem volt kooperáció a mezőnyben, ezért nem tudtunk összedolgozni és felérni az elől lévőkre, vagy közösen szökni. Örültem volna ha az utolsó körös próbálkozásom hazaér és azzal egy Top15-ös helyezést tudtam volna szerezni.

Az időfutamon 8,5km-es körpályán kellet 1 kört megtenni. Megint nagyon nagy forróság volt. Úgy álltam a rajthoz, hogy mindent kiadok magamból, ami még maradt bennem így a szezon végére. Volt egy kitűzött teljesítmény célom amit szerettem volna elérni.

Valamiért nem igazán tudtam felspanolni magam a futam elött. A rajt egész jól sikerült ,nagy lendülettel tudtam lejönni a rámpáról. Utána egy kicsit megfogott a szembeszél, nem éreztem, hogy igazán haladnék. Az emelkedőn is maradt a szélirány, próbáltam ott a lehető leggyorsabban felmmeni. Vissza furcsa módon nem teljesen hátszél volt, hanem inkább oldalról fújt. Innentől mindent ami volt még bennem ,beleadtam. Reméltem, hogy egy kicsit többre lesz elég még ez a teljesítmény is, a 19. helyet tudtam megszerezni.

Fotók: OlympicTeamHungary