Fortuna György beszámolója az utánpótlás Országos Bajnokságról:
“Múlt szombaton rendezték az országos bajnokság mezőnyversenyét, amelyre egy 120 kilométeres, mintegy 1000 méter szintemelkedést tartalmazó pályán került sor, szokás szerint Tamási környékén.
A szintkülönbséget számos rövid emelkedő hozta össze, miközben a versenyzőket egész nap rendkívüli hőség fogadta.
A csapat már a rajttól kezdve kiválóan menedzselte a frissítést, amit a sűrűn elhelyezett vízfeladók munkája is segített.
A verseny elején Pósta Zsombor és Péter-Lichtenberger Ábris bekerült a nap négyfős szökésébe, amivel jelentős terhet vettek le a mezőnyben maradó MBH-s versenyzők válláról. Az élcsoport tagjai jól együttműködtek, így hosszú időn keresztül sikerült előnyüket megőrizniük. A mezőnyben a Lotus Team vállalta magára a tempó diktálását, miközben többször is próbálkoztak felzárkózni a szökéshez. Ezekre a támadásokra csapatunk azonnal reagált, folyamatosan kontroll alatt tartva a versenyt.
A gyönki emelkedőn az MBH Cycling Team öt versenyzője is az élcsoportban maradt a szelekciót követően, ami komoly létszámfölényt jelentett számunkra. Ezt az előnyt az emelkedők után is sikerült hatékonyan kihasználnunk.
A cél előtt 45 kilométerrel, egy sík szakaszon történt támadást követően hirtelen lelassult a mezőny. Ezt a pillanatot kihasználva indítottam meg saját akciómat, amelyre a KSI versenyzője, Horváth Máté tudott reagálni. Miután egyértelművé vált, hogy a mezőny nem kezdi meg az üldözést, felváltva dolgoztunk az élen, aminek eredményeként gyorsan jelentős előnyt építettünk ki.
Tamásiba visszaérve már közel háromperces előnnyel rendelkeztünk. Az utolsó kiskörön is együttműködve haladtunk a cél felé. A kör felénél érkezett az információ, hogy mögöttünk három versenyző elszakadt a mezőnytől, köztük két MBH-s csapattársam. Ettől a ponttól kezdve visszafogtam a tempót az élen, hogy csapattársaim felzárkózhassanak, és ezzel növeljük esélyeinket a végjátékban.
Tisztában voltam vele, hogy a sprintre hagyni a döntést kockázatos lehet, hiszen tudtam, hogy Máté jó sprinter. Ezért többször is próbáltam támadásokkal leszakítani ellenfelemet. Az emelkedők azonban nem bizonyultak elég hosszúnak vagy meredeknek ahhoz, hogy döntő különbséget alakítsak ki. Végül ketten érkeztünk meg a céldomb lábához. A második pozícióból, mintegy 300 méterrel a cél előtt indítottam meg a sprintemet, bízva abban, hogy sikerül meglepnem ellenfelemet. A 100 méteres tábláig még én haladtam elöl, azonban a végére elfogytam, és Horváth Máté meg tudott előzni. Így végül a második helyen gurultam át a célvonalon. Mögöttünk közel 1 perces hátránnyal ért be Berencsi Benedek a célbe, ezzel megszerezve a harmadik helyet. Végül öten végeztünk a legjobb tízben.
Habár elsőéves juniorként, ez az OB 2. hely bíztató eredmény, maradt egy kis hiányérzetem, amit jövőre megpróbálok bepótolni.”